A jog fogalmára a jogtudomány már több évezred óta próbál definíciót találni, ám eddig egyik sem volt teljes. Épp ezért itt sem találhatunk pontos definíciót, csak egy-két próbálkozást amely közelebb visz a fogalom értelmezéséhez. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mint a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk. A többértelműség főleg két vonatkozásban nyilvánul meg: megkülönböztethetünk
- tárgyi jogot
- alanyi jogot.
A tárgyi jog kifejezés a jogszabályokat jelöli (pl. jogszabályról beszélünk, mit ír elő a jog stb.), az alanyi jog pedig az egyes személyhez fűződő jogosultságokat jelenti, amikor arról beszélünk, hogy kinek mihez van joga. A tárgyi jogot tételes, pozitív jognak is nevezik, utalva rá, hogy a tárgyi jog elsődleges az alanyi joggal szemben, alanyi joga csak akkor lehet valakinek, ha az adott jogosultság elismerése a tárgyi jogban megjelenik. A jog többértelműségének további oka, hogy a jog összetett jelenség, amelynek legalább 3 eleme van:
- jogi előírások, jogszabályok
- hatósági döntések
- előírások megvalósulása a társadalom tagjai magatártásában
E három elem összhangban van egymással, azonban a megfelelés sohasem lehet teljes, mindig vannak olyan hatósági döntések és magatartások, melyek eltérnek a jogszabályban előirányzottaktól. Annál egyértelműbben jogi egy jelenség, minél inkább megfelel egymásnak ez az említett három elem. Az eltérések időbeli változása a jog fejlődésének, dinamizmusának egyik megnyilvánulása, a jog többek között ezekkel a belső hangsúlyeltolódásokkal reagál környezetének változásaira, az onnan érkező kihívásokra. A jognak ez a dinamikus jellege eredményezi azt, hogy a jog történetisége, egyes korok jogrendszereinek a különbözősége más társadalmi jelenségekhez viszonyítva markánsabban fejeződik ki, ami szintén növeli a jog meghatározásával kapcsolatos nehézségeket.
A jog mint társadalmi norma
A jog fogalmának meghatározásánál figyelembe kell venni a társadalmi normákat, mely társadalmi normákba a jog is beletartozik. Gyakorlatilag beszélhetünk egy tágabb jog fogalomról, mely a jog és az egyéb társadalmi normák közös jellemzőivel operál, illetve meghatározhatjuk a szűk jog fogalmat is, mely az egyéb társadalmi normáktól való különbségek alpaján határozható meg.
A jog fogalama
A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (jogi normák) összesége
amelynek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankciónálja
amelyek az előzőekből következően az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi
amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják
A jog további sajátosságai
- A jog objektív társadalmi szükséglet. A primitív társadalmak differenciálódásával a konfliktusok száma megszaporodott, nem voltak elegendőek a törzsi tabu – előírások, így szükség volt egy objektív szabályrendszerre, mely mindenkire nézve kötelező érvényű, és mely nélkül ezen konfliktusok feloldása lehetetlenné válna. A társadalom velejárója a jog.
- A jogi normák másodlagos teleológikus tételezéseket(céltételezéseket) tartalmaznak. A jogi norma valamilyen célra irányul, és az embereket befolyásolva éri el a cél elérését.
- A jog sajátos tudatforma, ideológia is, különböző társadalmi csoportok konfliktusaikat tudatosítják és végigharcolják (pl abolícionalizmus).
- A jog maga is társadalmi viszony, nem jogi viszonyokat is jogként fejez ki.
- Belső rendezettség jellemzi.
- Fórumrendszer, formalizált eljárás és a nyelvi megformálásának viszonylagos egyértelműsége jellemzi.
- A jog működéséhez sajátos specialistákra, a jogi technikákat megtanult jogászokra van szükség.
- A jog történeti kategória, vagyis történeti fejlődés során, az állam kialakulásával jött létre, és a társadalom történeti változásaival együtt változik.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
